A pojekt rövid leírása

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés – és tisztítás megvalósítása tárgyú felhívás, így a Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulásnak is lehetősége nyílt a szennyvízgyűjtésre és szennyvíztisztításra.

A projekt nettó összköltsége: 3 300 991 621 Ft

A projekt támogatásának összege: 3 130 705 116 Ft

A támogatás mértéke: 94,841353%

A projekt megkezdésének időpontja: 2013.08.08.

A projekt megvalósításának napja: 2015.10.31.

Az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2011. évi támogatásának rendjéről szóló rendelet alapján a Társulásnak lehetősége van pályázatot benyújtani a fenti projekt megvalósításához szükséges önerő kiegészítésére.

A projekt rövid leírása:

Magyarország egyik kiemelt vízminőségi feladata a Balaton és vízgyűjtőjének védelme, ezért a 240/2000 (XII.23.) Korm. rendelet, amely a Balatont „eutrofizáció szempontjából érzékeny víztest”-nek minősítette. A Balaton kiemelt üdülőkörzetnek területén 1970-es évektől indultak el a regionális szennyvízgyűjtő rendszerek tervezése, majd azok kiépítése a Balatoni fejlesztési program keretében. A fejlesztések a mai napig is folyamatosan folynak, de még számos megoldandó feladat maradt. Jelen projekt a Dél-Balatoni régió szennyvízkezelésének megoldására jött létre azokon a településeken, amelyeken a fejlesztés szükségessége indokolható. A tervezett szennyvízelvezetési és tisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja, hogy a térségben lévő települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését hosszútávon oldja meg, és ezáltal a talajvíz szennyezésének, a sérülékeny ivóvízbázisok veszélyeztetésének megszüntetését, valamint a Balaton vízminőség védelmét szolgálja. A projektben érintett települések a Balaton érzékeny felszíni vízgyűjtőjén helyezkednek el.
A partközeli – a Balaton törvény hatálya alá tartozó – önkormányzatok számára a szennyvízközmű-fejlesztés elengedhetetlen feltétele a további településfejlesztési elképzelések megvalósításának, míg a parttól távolabb eső településeken a jelenlegi életkörülmények, a települési környezet minőségének javítása, az idegenforgalmi érdekek és a háttér települések számára a felzárkózás is indokolják a fejlesztések szükségességét.
Karád település domborzati viszonyai alapján gravitációsan jól csatornázható. A község domborzatilag tagolt, a szennyvíz elvezető rendszer kialakításánál 6 db átemelő létesítendő. Telekiben jelentősek a magasságkülönbségek, a domborzati viszonyok alapján a település jól csatornázható.
A település teljes szennyvízmennyisége bevezethető a község dél-keleti részére tervezett T-1 jelű átemelőbe, a T-1-0-0 és a T-2-0-0 j. főgyűjtőkön keresztül. Nagycsepely községben a szennyvízelvezetés során 2 db átemelő létesítendő. A község északi felének szennyvize a gravitációs gyűjtőrendszeren keresztül az N-1 jelű gravitációs gyűjtőrendszerhez csatlakozik. Kötcse község domborzatilag jelentős magasságkülönbségekkel rendelkezik. A község szennyvizének túlnyomó része a K-2 jelű átemelőbe vezethető gravitációs úton. Az átemelő a község központot átszelő vízfolyás partján telepítendő és a K-NY-2 jelű nyomóvezetéken keresztül a K-1-0-0 jelű gravitációs csatornába továbbítja a szennyvizet. A K-1-0-0 jelű csatorna alsó szakasza a 65127 sz. közút mentén építendő ki egészen a K-1 jelű végátemelőig. A karádi tervezett szennyvíztisztító teleptől legtávolabb eső település Szólád. A település domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizének túlnyomó része befolyik az SZ-1 jelű átemelőbe. Az SZ-1 jelű átemelőn kívül még 2 db átemelő az SZ-2 jelű, valamint SZ-3 jelű átemelő létesítése szükséges. Az átemelőket előre gyártott elemekből tervezték. Lefedésükre előre gyártott fedlap szolgál. A műtárgy kútalapozású, víz alatti betonozással készített fenéklezárással.
A telep tervezésénél a nyári szezonban keletkező nagyobb szennyvízmennyiségeket vették alapul. Emellett fontos szempont volt a beérkező mennyiség mellett a szennyvíz minőségének meghatározása is. Ehhez szükséges adat a települések állandó és üdülő lakosságának száma, illetve a lakosság növekedési tényezője. A várható szennyvízminőség meghatározása a távlati lakosegyenérték (4 750 LE) és fajlagos kibocsátási értékek alapján történt. A telepre érkező szennyvíz mennyisége várhatóan a próbaüzem kezdetétől fokozatosan növekedni fog a rákötési arány emelkedésével párhuzamosan. A telep teljes hidraulikai terhelése várhatóan 1-2 éven belül fog realizálódni. Ugyanakkor a települési folyékony hulladék beszállítás aránya az évek során csökkenni fog, és a szennyvízmennyiség közel 100 %-a csatornán fog a telepre érkezni.